Az Európai Unió történelmének egyik legnagyobb pofonját szenvedte el a brit néptől – jelentette ki pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke a brit népszavazási eredményre reagálva.

Gyöngyösi szerint, ugyanakkor a népszavazás talán az utolsó esélyt és lehetőséget jelenti az Európai Unió számára, hogy Brüsszel újragondolja, továbbra is a központosítás és a diktatúra útján halad-e, teljesen mellőzve az európai nemzetállamoknak és népeknek az akaratát, véleményét, vagy pedig felülvizsgálja a korábbi koncepciót, és a Nemzetek Európájának a letéteményese lesz.

A jobbikos politikus szerint intő jel, hogy a referendum kiírása miatt az Unió nagy tagállamainak vezetői azonnal a brit miniszterelnököt, David Cameront kezdték el kárhoztatni. „Jól mutatja, hogy az Európai Unióban milyen hamis, rossz és cinikus gondolkodás uralkodik” – mondta Gyöngyösi. Hozzátette: „az Európai Unió tagállamainak vezetői csak akkor szeretik a demokráciát, a népszavazásokat, hogy ha azoknak az eredménye az ő álláspontjukat legitimálja, és erősíti.”

A britek magas részvétellel, egy kiegyensúlyozott kampány közepette, meghatározó többséggel alkottak véleményt. Gyöngyösi Márton szerint így egy erős legitimitással rendelkező válasz született a referendum kérdésére, „ezért pedig a briteknek tisztelet jár”. A jobbikos képviselő leszögezte: az angol népszavazásnak az eredményét, a brit választóknak az akaratát tiszteletben kell tartani, hiszen óriási külső és belső nyomással hozták meg ezt a döntést.

„Megmutatták azt, hogy igenis van élet az Európai Unión kívül” – hangsúlyozta Gyöngyösi Márton. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a britek megteremtették azt a precedenst, „ami a Brüsszellel szembemenést, és az Unión kívüli élet feltételeit lefekteti”.

brexit_2

A jobbikos országgyűlési képviselő szerint tiszteletet érdemel a brit politikai elit is, amely – pro és kontra – felelősséggel kampányolt, hogy a brit választókat megfelelően és széleskörűen tájékoztassa. Gyöngyösi emlékeztetett rá, ezt bizonyítja, hogy a következményeket vállalva, levonva a megfelelő következtetéseket lemondott David Cameron brit miniszterelnök.

Gyöngyösi Márton arról beszélt: az Európai Uniónak most lehetősége van arra, hogy ne csak kizárólag a németek és a franciák, illetve az Európai Unió magállamainak az érdekeit tartsa szem előtt, hanem a kelet-közép-európai országoknak a véleményét, hangját és érdekeit is meghallja, figyelembe vegye.

„Brüsszelnek ez lehet az utolsó esélye, hogy elkerülje azt a dominóhatást, amit ez a népszavazás kiválthat és indukálhat, amely az Unió teljes széthullásához vezethet” – fejtette ki a politikus.

A Jobbik képviselője úgy véli: a brit népszavazás Magyarországnak is üzen, hiszen eddig a politikai elit mindig azt sulykolta, hogy az Európai Uniónak nincs alternatívája. „A népszavazást, az embereknek a hangját, semmi ne írja felül” – szögezte le Gyöngyösi.

„Nincs az a brüsszeli diktatórikus hangnem, amely felülírhatja bármelyik tagállam véleményét” – jelentette ki. Ezt pedig a magyar politikai elitnek is, amely az elmúlt 25 évben mindig alárendelte a nemzeti érdekeinket – a migrációt kivéve – a brüsszeli akaratnak, meg kell hallania.

A Jobbik figyelni fogja, hogy a Brexit után milyen irányba indul el az európai politika. Ha nem módosul az Unió iránya, ha Brüsszel továbbra is központosít, a diktatúra útját választja a nemzetállami koncepció ellen, akkor a párt meg fogja tenni azokat a javaslatokat, hogy Magyarország hogyan kezdeményezze a csatlakozási szerződés és az európai uniós alapokmányoknak az újratárgyalását, továbbá erről egy népszavazás megerősítésével hogyan tud Magyarország a saját érdekeinek megfelelően az Európai Unióhoz és Brüsszelhez viszonyulni.

Újságírói kérdésre, hogy a Jobbik kilépne-e az Európai Unióból, Gyöngyösi Márton megerősítette: a párt egyelőre kivár, de mielőtt egy „ilyen útra lépnénk”, társadalmi párbeszédre, széleskörű vitára, tájékoztatásra van szükség, hogy milyen viszonyt ápoljon Magyarország az Európai Unióval. A Jobbik szerint 2004-ben a csatlakozással sok minden a magyar nemzeti érdekekkel ellentétesen történt, és azóta is komoly reformokon ment keresztül az Unió, amelyek még inkább ellentétesek az ország érdekeivel. A Jobbik úgy véli: a feltételeket újra lehet tárgyalni, ehhez szövetségeseket kell találni, hogy új alapokra lehessen helyezni az EU-tagságot. Ezeknek a tárgyalásoknak – függetlenül a kimenetelétől – a végén egy megerősítő népszavazást kell tartani.

alfahir.hu – jobbik.hu – jobbik18.hu