Makai Tibor, a Jobbik 18. kerületi önkormányzati képviselőjének töprengése – Pedagógusok nélküli konzultáció a Nemzeti Estek18 keretei

Olvasom az újságban, hogy egy rendezvényen, ahol Hossó Andrea vállalati pénzügyekkel és makroökonómiával foglalkozó közgazdász, valamint Róna Péter jogász-közgazdász az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall közgazdaságtan-tanára voltak az előadók, a kormánypárti értelmiség nem jelent meg. Pedig Európa és hazánk legégetőbb gondjairól osztották meg gondolataikat, véleményüket. Politikai tábortól függően lehet őket szeretni, vagy nem szeretni, de azt senki nem tagadhatja, hogy nem a “tucat szakértők” közé tartoznak.

Véleményem szerint, mai helyzetünkben nem engedheti meg magának senki a “mi mindent jobban tudunk” luxusát.

Azért hozom fel a fenti példát, mert a minap hasonló eset történt nálunk, a XVIII. kerületben. A kerületi Jobbik, a már hagyományossá vált Nemzeti Estek keretében Dúró Dórát az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnökét, a Jobbik frakcióvezető-helyettesét látta vendégül. A képviselő asszony által vezetett bizottság kompetenciájába tartoznak az oktatás, a sport és média szakkérdései is. Én számítottam arra, hogy a kerület oktatási területéről legalább néhányan eljönnek, hiszen ebben a témában dúlnak a viharok országszerte és minden szegmense körül. Arra gondoltam, hogy kitől, ha nem e fontos bizottság elnökétől lehetne valós információkat szerezni az oktatásügy parlamenti háttérmunkájáról, a véleménykülönbségekről, a döntések és törvények születésének folyamatáról?

A kerület pedagógusai közül senki nem volt jelen. A meghívott vendég személye és pozíciója, a tőle szerezhető információ, normális körülmények közt semlegesítené azt a tényt, hogy melyik párt képviselője. Természetesen már ott a helyszínen szóvá tettem, de később is elgondolkodtam a távolmaradás lehetséges okairól. Lehetséges, hogy a pedagógiával bármilyen szinten foglalkozókat nem is érdekli az oktatás, a hivatásuk sorsa? Csak pusztán az egyéni érdekek képviselete mozdíthatja ki őket a komfortzónájukból? Magam is rendelkezem tanári diplomával, ezért már “hivatalból” is azonnal elvetettem ezt a feltételezést. De valamilyen oknak lennie kell!

vaa_4910-copy-masolat

Töprengésem során egy már korábban is sejtett, elkeserítő okot találtam. Ez a félelem. Erre a gondolatra vezetett az a tapasztalat is, amit a Valódi Nemzeti Konzultáció során szereztünk, amikor a kerület iskoláit, azok vezetőit látogattuk meg. Félelem a személyi és intézményi retorziótól, félelem az egzisztenciális, anyagi és hivatásbeli ellehetetlenítéstől. E félelem okozója a jelenleg uralkodó kormányzat. Ez a félelem béklyójába zárt állapot tragikus hazánk jövőjére nézve.

Gondoljuk csak el! A magyar emberek és köztük az értelmiség is vagy “átment, vagy át fog menni a pedagógusok kezén”. Vagyis, ha tetszik, ha nem, más foglalkozás, hívatás művelőinek, a tanárok lelki, értelmi állapotától függ nagyrészt egy nemzet tagjainak mentalitása és cselekvő gyakorlata. Ha a tanár félelemben él, ez mérgezi a kezük alá kerülőket is. Ennek az átkos láncolatnak sürgősen véget kell vetni!

Adjon az Isten szebb jövőt!

Makai Tibor

facebook-indexkep